Ez is eljött. Túl vagyunk az „őrületen, a Black Friday-okon,”az ünnepi menükön, vagyis a karácsonyi lázon. Mostanra a családi kassza is kezd helyre állni, és legalább egyszer megvolt az idei „kötelező konditermi látogatás”. Vagy nálad is ott porosodik a sarokban az éves bérlet:) Akkor bocs, hogy így juttattam eszedbe:” Az idén biztos, hogy lefogyok, és bomba alakom lesz nyárra!”- fogadalmadat.:) Még bőven van időd!A tavasz jelei csak most kezdenek megmutatkoznia, a februári hóeséssel, a vándormadarak visszatérésével, és fagyhalálával. Egy ideig elkél még a kabát és a bunda bugyi. Urak! Most félre nézni, de nem kacsintani:) Hölgyek! Addig is élvezzük a hosszú ruhák adta ápol, véd, és eltakar előnyeit, illetve a nem napi szintű szőrtelenítést. Kivéve ha Csubakka génekkel is meg vagy áldva.

Nézzünk egy kis kitekintést, máshol hogyan is zajlanak le az ünnepek. A gyereket le az ölekből, jöjjön az igazság. Nem mindenhol a Jézuska (anyu, apu,nagyi,papi) hozza ám a hőn vágyott dolgokat. Csak a legérdekesebbeket emelném ki, például Svédországban egy manó!a főszereplő, a család pedig vacsora előtt szaunázik. Norvégiában az összes seprűt és tisztítószert elrejtik, mert a monda szerint ilyenkor a boszorkányok körbe járnak és ellopkodják őket. Ez mondjuk nem is olyan  rossz…Gondolj csak a mosatlanokra, a kupira amit „kényszeresen meg kell csinálnod”hogy legalább 5 percig a rend látszata legyen. Fogd legközelebb a boszikra:)Spanyolországban december 22.-én lottót vesznek és 24.-én a sorsolást énekelve ismertetik a nézőkkel. Az egyik kedvencem, és ha Japánba készülsz, ez hasznos lehet, tilos piros üdvözlőlapot küldeni mivel a gyásztáviratok is ilyen színűek. Ja Venezuela fővárosban pedig görkorival mennek templomba.:)

Most kérlek, idézd fel egy kicsit a karácsonyodat… Nem,  nem azt amikor összevesztetek jó magyar szokás szerint,nem, azt sem amikor elrontottad a kaját, vagy éppen a hasad. Az ajándékozást…

Nézzük azt a csoportot, aki jobban szeretnek adni, mint kapni. Általában ők mindent megtesznek azért, hogy a megfelelő ajándékot vegyék vagy készítsék el. Sokat morfondíroznak, mi lehet a legjobb az embernek. Végigveszik, mint a külcsínt, mint a belbecst. De mi van akkor, ha minden erőfeszítés ellenére vakvágányra futnak? Adok egy tippet, nekem eddig bevált. Tedd fel ezt az egyszerű kérdést:”- Találd ki mit kapsz tőlem?”(annak ellenére, hogy neked egyelőre még fogalmad sincs róla:) Az illető elkezdi sorolni lényegében a vágyait,hogy mit szeretne. Máris a tarsolyodba került egy általa adott ötlet, már csak be kell szerezned. Kivéve, ha csillám pónit szeretne angyal szárnyakkal…Jaj, még mindig nem kaptam meg senkitől:(

A másik csoport, aki szívesen is kap.  Na azért a többségünk ilyen… Nem véletlen a mondás: Ha adnak, fogadd el, ha ütnek, szaladj el. Meg van az a kínos pillanat, amikor csillogó szemmel bámulnak legalább öten, miközben kibontod az ajándékodat?Aztán bumm!Kénytelen vagy egy erőltetett vicsort kifacsarni magadból, és elmorzsolni egy könnycseppet. De nem a nagy öröm miatt, hanem:”  Banyek, ezt most miért kaptam?Talán ártottam valakinek?- fajtából..Huu de nem szeretem az ilyet, illetve éppen ezek miatt a meglepetéseket sem, és a hozzájuk köthető elvárásokat. Mert persze nem akarod megbántani az illetőt, tudod, hogy szeret téged, és puszta jó indulatból vette meg neked a harmadik teflon edényt(ezzel is emlékeztetve arra, hogy az asszonynak a konyhában a helye)vagy egy kétszáz éves wiskyt, pedig te már fél pohár sörtől is látod a rózsaszín elefántot beszélni. Innen jött a cím is, vissza vitted már az ajándékodat?:)Egyes helyeken bizony rajta hagyják az ajándék árát, hogy esetlegesen visszatudják cserélni.  Mi pedig nem győzzük tövig kaparni azt a kis ragacsot, ami persze legalább négy helyen ott virít. Szerintem ez nem sértő, főleg ha nagyobb volumenű ajándékról van szó. A bibi csak akkor van, ha az ajándékozottat megkérik, hogy vegye fel, tegye ki stb. Néha nem árt az őszinteség, akár mennyire sértőnek tűnik első neki futásra. Egyszer próbáld ki, már nem akkor, amikor a párod felteszi, a kövér vagyok kérdést, te pedig rávágod: nem is kicsit édesem:)

„Jó hír” mára befejeztem az agymenésemet, de még visszatérek:)

Réka voltam, vagyok és leszek:)